Belfast sárga-kékbe borult

A dunaszerdahelyi focicsapat honlapján az alábbi beszámoló jelent meg a mérkőzésről:

"Egygólos előnnyel érkeztünk meg Észak-Írország fővárosába, Belfastba, hogy a Cliftonville ellenében kiharcoljuk a bejutást az Európa Konferencia Liga 2. selejtezőkörébe. A hazai első mérkőzésen Szánthó és Krstović góljaival nyertünk, kettejük közül most viszont csak az előbbi került a kezdőbe, montenegrói csatárunk kisebb rosszullétre panaszkodott, ezért a cserepadra szorult. A tréner azonban nem számíthatott a hosszabb ideje harcképtelen Kalmár, Szendrei, Ricardo és Balić mellett sérüléssel vagy betegséggel küzdő Davis, Ciganiks, Nicolaescu trióra sem, Moumou pedig a piros lapos eltiltása miatt el sem utazott Belfastba.

A csapat bizakodva várta a visszavágót, melyet a világ egyik legrégibb futballstadionjában, a Solitude-ban rendeztek, műfüves pályán. A mérkőzés elején a hazaiak léptek fel kezdeményezőbben. Tipikus szigetországi focit játszva oldalról beívelt labdákkal operáltak, és bizony oda kellett figyelnünk, hogy egygólos előnyünk ne olvadjon el rögtön az elején. A hazai publikum minden egyes tizenhatosba érkező labdánál nagyon lelkes tapsolásba, szurkolásba kezdett, de védőink és Veszelinov ura volt a helyzetnek.

A műfüves borítás néha megtréfálta a játékosokat, Blackman ez első tíz percben kétszer is megcsúszott, szerencsére egyszer sem döntő pillanatban. A 12. percben igazán fontos volt, hogy ne inogjon meg az a láb: Balogh alapvonalról visszatett labdáját Veselovský vágta a jobb kapufa segítségével a hálóba – 0:1. Ez volt az első kaput eltaláló lövés a mérkőzésen, és máris góllal zárult. Összesítésben 3:1 volt ekkor az állás a javunkra, a hazaiak pedig, mint akiknek igazából nincs veszíteni valójuk, továbbra is aktívak voltak az előrejátékban, elsősorban pontrúgásokból veszélyeztettek.

Kontrából alakítottunk ki gólhelyzetet a 16. percben, Káčernek viszont nem sikerült jól az emelés, így Talleyé lett a labda. Válaszként újabb szabadrúgások következtek, melyek feladója McDonagh volt, de komoly veszélyt egyik próbálkozás sem jelentett a kapunkra. A középpálya motorja, Káčer egy távoli lövéssel kínálta meg a hazai kapust. A sikeres védés után Talley most nem húzta úgy az időt, mint egy héttel korábban a MOL Arénában. A Vörösök is messziről tüzeltek, de Ronan Hale 25-30 méterről megeresztett lökete elhalt Veszelinov ölében.

A 28. percben egy szép és gyors passzolgatás után Szánthó zárta lövéssel az akciót, de nagyon kevés erőt vitt bele, a labda alig vánszorgott el a kapuig. Az első félidőben ezen kívül már csak Brunetti távoli próbálkozása érdemel említést, de 30 méteres bombája jócskán fölé szállt. Szurkolóink ennek ellenére is boldogok voltak, zúgott a „Hajrá DAC!” az északír éjszakában.

A második játékrészre Szánthó már nem futott ki a többiekkel, helyére Andzouana érkezett. Hahn nagy helyzetével indult a félidő, éles szögből centikkel a felső léc tetejére emelt. Utána viszont Mallon ébresztett rá bennünket, hogy még nem érezhetjük lefutottnak a találkozót: a hazai játékos lövését Veszelinovnak kellett szögletre ütnie. Helyzet ezután a másik oldalon adódott: Veselovský szöglete után Dimun közelről a felső kapufát találta el.

Élénk, jó iramú meccset látott a világ egyik legrégebbi futballstadionjának kétezer fős közönsége, a hazai publikum pedig nagyon lelkesen megtapsolt minden kisebb lehetőséget, például Ronan Hale fölé szálló lövését is az 59. percben. Ennél azonban sokkal nagyobb ziccert hagytunk ki mi: Balogh zárhatott volna le góllal egy kiváló kontrát, melyet Veselovský és Káčer vezetett, de ekkor még nem tudtuk megpecsételni a Cliftonville sorsát.

A 65. percben viszont góllá érett a fölényünk. Az egy pillanattal korábban beállt Krstović első labdaérintésből bevette Talley kapuját egy gyönyörű találattal – 0:2. A több mint félszáz szurkoló együtt ünnepelte a játékosokkal a gólt, és ekkor már mindenki érezte, hogy megvan a továbbjutás. Mindkét oldalon újabb cserék következtek, az északírek pedig tulajdonképpen elhalkultak, de néhány pontrúgásnál azért még buzdították a kedvenceiket.

„Repülj velünk a szerelem szárnyán...” – zúgta a sárga-kék szektor, s talán észre sem vették, hogy közben Muhamedbegović is a hálóba fejelt, de sajnos lesállásból. Utána Rymarenko rúghatta volna meg a harmadikat, de a Vörösök a gólvonalról menteni tudtak az utolsó pillanatban. A mérkőzés utolsó percében jött a kegyelemdöfés: Káčerrel szemben szabálytalankodott a büntetőterületen belül a kapus, Krstović pedig magabiztosan értékesítette a megítélt tizenegyest – 0:3. Montenegrói csatárunk összesen három góllal vette ki a részét az 5:1-es összesítéssel zárult párharcból, s így a továbbjutásból. A hazai drukkerek nagy része már meg sem várta a harmadik gólt, jóval a lefújás előtt a kijárat felé vette az irányt, ám azok, akik végig maradtak, vastapssal kísérték le a pályáról Adrian Guľa legénységét. Szép volt, fiúk!

Az előzetes elvárásoknak megfelelően kiejtettük északír ellenfelünket, és bejutottunk az EKL második fordulójába, ahol a feröeri Vikingur Gotával kell megküzdenünk. Kemény napok állnak a srácok előtt, hiszen jövő szerdán már a nem épp nyári időjárásáról híres szigeten kell helytállniuk, előtte pedig vár ránk a bajnoki nyitány a MOL Arénában, ahol vasárnap a Liptószentmiklóst fogadjuk. Ezt akartuk, erre vágytunk. Kösz, fiúk!".

A dunaszerdahelyi klub 5:1-es összesítéssel jutott tovább. A csallóközi csapat következő ellenfele a feröeri Vikingur Gota csapata lesz.

Forrás:dac1904.sk