Almási örül a hazatérésnek

„Mindegyik klubnál örültünk a sikernek és keseregtünk a vereségek miatt, de itthon hatványozódnak az érzések és ezért a motiváció is sokkal nagyobb.” A DAC saját nevelésű támadójátékosa, Almási László több mint öt év után tért haza.

A DAC-tól való távozásod óta már öt év telt el. Miben változtál meg az említett időszak alatt?

Megjártam pár országot, néhány bajnokságot, a szlovák válogatottat is, tehát rengeteg minden történt velem. 19 évesen távoztam, nem sokkal a huszadik születésnapom előtt, nyilván öt év alatt sok minden változott. Rengeteg bajnoki mérkőzésen léptem pályára, tehát sokkal tapasztaltabb vagyok.

Miben fejlődtél szerinted futballistaként?

Befejezőcsatárként sikerült elég sok gólt szereznem. A tizenhatosban érzem jól magam, remélhetőleg sok labda talál majd meg a büntetőterületen belül. Nyilván a távozásomkor kialakult játékstílusom nem sok minden változott, talán csak finomodott az évek hatására.

Hogyan zajlott a hazatérés folyamata?

Már télen is volt róla szó, de akkor már megegyeztem az Eszékkel és nem akartam ezt felrúgni. Nem szerettem volna az Ostravánál maradni, de mivel továbbra is az ő játékosuk vagyok, keresnünk kellett valamilyen megoldást, ami mindkét félnek megfelelő. Akárcsak télen, a DAC most is érdeklődést mutatott irántam, és mivel előttünk áll az egész szezon, ráadásul az európai kupaporondon is indul a csapat, sokkal több értelmét láttam most rábólintani az ajánlatra.

Milyen érzések vannak most benned?

Örülök, hogy hazatérhettem, hiszen hatéves kissrác korom óra mégiscsak több mint tíz évet töltöttem el a DAC kötelékében. Itt vagyok otthon. Nyilván más ez az érzés, hiszen mindegyik klubnál örültünk a sikernek és keseregtünk a vereségek miatt, de itthon egészen másként élem ezt meg. Hatványozódnak az érzések és ezért a motiváció is sokkal nagyobb.

Milyen volt a visszhang a családi és a baráti körben

A család örült, mivel az öt év alatt nem láttak túl gyakran. Igyekeztem pár hetente hazautazni, de ez nyilván nem olyan, mintha minden nap otthon lennék. A mérkőzésekre ők is kiutaztak utánam, de a mostani helyzet teljesen más lesz. A két legjobb barátom egyaránt itteni, velük is csak többnyire online tartottam a kapcsolatot. Mindenki örül, de talán kicsit izgalommal telve is fogják figyelemmel követni az idényt.

Az UEFA Konferencia Ligával, a bajnoksággal és a hazai kupasorozattal egy újabb komoly kihívásokkal teli szezon elé néz a DAC. Milyenek az elvárásaid?

Szeretnénk bejutni az UEFA Konferencia Liga csoportkörébe. Nem lesz könnyű, ezen a szinten már komolyabb különbségek vannak a csapatok között, tehát kell hozzá szerencse is. Az élvonalban a legnagyobb vágyam nyilván a bajnoki cím, de tisztában vagyok vele, hogy a Slované volt és lesz is a legerősebb csapat. De miért ne lehetne őket is megfogni? Saját, egyéni szinten szeretnék minél több gólt lőni, minél több játékpercet kapni és az együttes segítségére lenni.

A távozásodkor és most is igaz, hogy a DAC rendelkezik a liga egyik legmagasabb átlagnézőszámával. Mennyire várod, hogy teltház előtt lépj pályára?

Szerencsére az évek során több olyan csapatban is megfordultam, ahol 11-12000 ember is kijárt a meccsekre. Nem lesz újdonság a teltház, de más, amikor magyarul szurkolnak a sajátjaid. Nagyon várom már.

A Vyškov és az ETO elleni felkészülési találkozókon is pályára léptél. Milyenek voltak ezek a találkozók?

A csehek elleni összecsapásról kár többet beszélni, komoly terhelésből mentünk bele a meccsbe. Nyilván nem örültünk az eredménynek, de a Győr ellen már jobban nézett ki a játék, fizikailag én is jobban éreztem magam, mint az első mérkőzésen. A csapatváltásnál mindig kell bizonyos idő, hogy összeszokjak a társakkal. Ebből a szempontból az Eszék elleni harmadik előkészületi találkozó még jobb lesz. Erőnlétileg is egyre jobban érzem magam, de jól jön még az egy hét kemény edzés, azt követően már csak valószínűleg a tétmérkőzésekre való ráhangolódáson lesz a hangsúly.

Második hete vagy a csapattal, két mérkőzést is abszolváltál, tehát nagyjából képet kaphattál arról, milyen rendszerben képzeli el a vezetőedző a csapatot. Mennyire vagy otthon ebben a taktikai felállásban?

Szerintem rendben lesz a dolog. Játszottam már olyan 3-5-2-es rendszerben, ahol alacsonyabb csatár van mellettem, nincs ezzel gondom. Egyre világosabb, mit szeretne az edző. Nyilván a csapattársaim még nem tudják, mire számítsanak tőlem, hogy hova adják a labdát, hova helyezkedem, de ahogy mondtam, a második összecsapáson már elkezdtek jobban figyelni rám. Ehhez azért idő kell.

Az Eszék elleni előkészületi találkozó különleges lesz számodra, hiszen ott töltötted a tavaszt. Kivel vagy kapcsolatban a legközelebbi ellenfelünk keretéből

A csapatból majdnem mindenkivel nagyon jó volt a kapcsolatom. Az örmény középhátvéd, Mkrtchyan volt a legjobb barátom, akivel már írogattunk is, hogy hamarosan összecsapunk, hiszen ő védő, én meg csatár vagyok. A lefújás után majd elbeszélgetek vele.

Milyen ellenfélre számíthatunk?

Jól tartják a labdát, technikailag magas szintet képviselnek. Szerintem a horvát élvonal nem annyira rohanós, inkább technikásabb bajnokság, de magasabb színvonalat képvisel a szlováknál. Úgy gondolom, kiegyenlített mérkőzés lesz. Ők is az UEFA Konferencia Liga 2. selejtezőkörére készülnek, tehát a felkészülésben is nagyjából egy szinten lehet a két gárda.

forrás: dac1904.sk