Egyre több nő húz bokszkesztyűt a Csallóközben

Dolgoznak, gyereket nevelnek, szabadidejükben pedig felhúzzák a bokszkesztyűt. Az Új Szó a dunaszerdahelyi születésű Kevesda Kevin bokszedzőt, funkcionális edzőt és bokszolót kérdezte arról, hogy miért választják egyre többen, nemtől és kortól függetlenül, ezt a küzdősportot.

Kevesda Kevin már 10 éve űzi ezt a sportot, bár saját bevallása szerint a kezdetek elég nehezek voltak: „A tornatanárom kérdezte meg először, hogy nem szeretném-e kipróbálni a bokszot. Ezután mentem el egy edzésre, és maradtam, mivel sosem voltam az a nyugodt habitusú gyerek. Közben rájöttem, hogy ez a sport sok mindenre megtanít, önfegyelemre, küzdésre és figyelemre. Nemcsak az a lényeg, hogy odaállunk és verekedünk.”

Kevin a középiskolai tanulmányai alatt versenyeken is részt vett, 2. Szlovákiai Boksz Ligában szlovákiai bajnok, harmadik helyezett lett. Mindezt egy sérülés rengette meg: „Volt egy komoly sérülésem, a kezemet meg kellett műteni. A boksz szeretetét végül a Bősi Kempó adta vissza Gróf Lóránttal az élen, ahol egy második családra találtam”.

Kevin a középiskola után több kurzuson is részt vett Pozsonyban, Budapesten életmód-tanácsadókat, illetve funkcionális edzőket oktató tanfolyamokat végzett.

Egyre többen húznak bokszkesztyűt

Jelenleg bokszedzőként is tevékenykedik Dunaszerdahelyen, illetve Bősön, edzésein minden korosztály megfordul, de meglepő módon, főleg nők: „A legkisebbek négyévesek, a legidősebbek 45 év körüliek. A férfiak főleg olyan helyekre járnak edzeni, ahol vívás is történik. Nagy különbség, hogy az erősebbik nem gyakran a státusz miatt dönt a boksz mellett, csakhogy nem babra megy a játék. A nők tapasztalataim szerint inkább a feszültség levezetés miatt kezdnek bokszolni, dolgoznak, gyereket nevelnek, nálam pedig kikapcsolják az agyukat, miközben ütik a zsákot” – mondja Kevin.

A női és férfi edzések azonban különbözőek: „A férfiaknál a kitartásra dolgozunk rá, nagy hangsúly kerül arra, hogy bírják az ütések kapását is, náluk több a kontaktus. A személyes edzéseimen a nők esetében a zsáké a főszerep, de Bősön más a helyzet, ott ők is vívnak. Ami a saját fellépésemet illeti, elég kemény edző vagyok, boksz közben nincs együttérzés, a »nem bírom, nem akarom« és hasonló nyavajgások nemtől függetlenül, nem érdekelnek. Vagy csinálod vagy nem, próbálkozni nem lehet. De azért az edzések nemcsak erről szólnak, bár a boksz során kemény vagyok, sokszor beszélgetünk, megosztják a gondjaikat velem, így a terápia is helyet kap” - tette hozzá.

A gyerekek sem maradnak ki

Kevin edzésein sok gyermek is megfordul, már négyéves kortól: „Ők jóval több odafigyelést igényelnek, egy perc leforgása alatt elindul a bál” – mondja az edző, aki viselkedési zavarokkal küzdő gyerekekkel is foglalkozik: „Ezzel kapcsolatban az orvosaiktól nagyon pozitív visszajelzések jönnek. A boksz során szépen fejlődik az odafigyelési készségük, az edzéseken teljesen lefáradnak, ezután pedig jobban megy a koncentrálás, például a tanulásra. Az edzéseken pedig személyes tapasztalatom, hogy gyakran jobban megy nekik, mint olyanoknak, akiknek nincs ilyen zavaruk” – állítja Kevin, hozzátéve, hogy a gyermekek edzésével nagy álma vált valóra.

Az edző szerint azonban nem egy támogatott sportról van szó, de a tehetséges gyerekeknek van esélyük kibontakozni: „Versenyek vannak, ligákban lehet küzdeni, csak Szlovákiában egyre kevesebb az edző és a lehetőség is, és nem figyelnek oda a tehetségekre. De azt ajánlanám, hogy keressenek egy támogató közeget, amelyben kipróbálhatják magukat. A Bősi Kempóba is sok szeretettel várunk mindenkit” – tette hozzá.

forrás: ujszo.com