A pályán ellenfelek, az életben jóbarátok és szervezőtársak

Balra fehérben Szent Mária, jobbra zöldben Perbenyik csapata, középen pedig Lipán Zsolt meg Demko Dominik

Nemrég beszámoltunk róla, hogy útjára indult a labda a Bodrogköz és Ung - vidéki kispályás amatőr labdarúgó bajnokságban, ahol elstartolt a hétvégén a tavaszi forduló.

Ennek apropóján felkerestük a szervezőket, hogy kicsit jobban megismerjük a régiót és annak bajnokságát, mely jelenleg 12 amatőr csapatot tart mozgásban. A bajnokságnak két nagyon lelkes fiatalember a szervezje, akik mellesleg nemcsak jó barátok, de csapataik által ellenfelek is a kiírásban, ez mégsem okoz se közöttük se csapataik közt fennakadást.

A perbenyiki Demko Dominik a bajnokság megálmodója – aki 2023-ban életre hívta a bajnokságot és egy éven át egyedül menedzselte – így emlékszik vissza a kezdetekre: “a bajnokság ötletetét Perbenyik polgármesterével, Kropuch Martin közösen találtuk ki. Az indíttatás az volt, hogy a Bodrogközben és Ung vidéken nagyon sok foci szerető ember él, viszont rengeteg községben sajnos nincs foci. Ennek főként anyagi okai vannak, hiszen a labdarúgó szövetség néha túl sokat követel a szegényebb községektől. Mi szerettük volna egy alternatívát biztosítani, mozgásra és szórakozásra invitálni a környéket, ami úgy látszik sikerült is, mivel 12 település csatlakozott hozzánk, átlagosan 25 játékossal egy csapatban! A szabályokat közösen a csapatvezetőkkel dolgoztuk ki. Második szezonunkat teljesítjük, ami nehezebb, mint az első, mivel minden csapat nagyon motivált és sikerre éhes!”.

Dominik elmesélte, hogy egyre több teendője akadt idővel, így már nem győzte egyedül a szervezést, így felkérte Szent Máriai ellenfelét és egyben jóbarátját Lipán Zsoltot, hogy segítsen a szervezésben. “Zsolt a jobb kezem a bajnokság menedzselésében. Nélküle ez nem működne. Közösen irányítjuk a bajnokságot, egyenlő arányban ketté osztva a dolgokat. Ugyanígy saját csapataink is vannak, akiket vezetünk (Perbenyik és Szent Mária), viszont a két csapat nemcsak ellenfél, hanem nagyon jó baráti viszony is van köztük.”


Balra Lipán Zsolt átad egy kupát Demko Dominiknak, melyet Perbenyik csapata nyert a Szent Máriai sportnapon

Lipán Zsolt is bekapcsolódott a beszélgetésünkbe: “Igen, az első idényben Dominik irányított mindent, a meccsek időpontjainak kiírását, a tabella vezetését. Mindenki őt hívta bárkinek bármi gondja akadt. Viszont a második szezon kezdete előtt megkérdezte tőlem van-e kedvem besegíteni a szezon menedzselésével, mivel régóta jó barátok vagyunk, így rám merte bízni a dolgokat. Utólag is köszönöm neki ezt, mivel nagyon élvezem a közös munkát. Dominik emellett a perbenyiki csapatot is menedzseli, sőt aktívan játszik is. Én menedzselem a Szent Máriai csapatot, de sajnos már csak “edzőként” tevékenykedem, mivel a tavalyi szezonban egy súlyos térdsérülést szenvedtem, ami máig hátráltat, viszont szívvel lélekkel irányítom a srácaimat és a háttérből menedzselem az ezzel járó teendőket.”

Zsolt a bajnokság amatőr jellegére vonatkozó kérdésünkre elárulta, hogy a bajnokságban szereplő játékosok nem lehetnek aktív profillal rendelkező játékosok, és ezt szigorúan nézik és betartatják a csapatokkal. Az átlagkorosztály 18+ év, felső korhatár pedig nincs. Öregfiúk alakulat ebben a kiírásban nincs, az első idényben viszont volt.

Emellett szóba került a bajnokság anyagi vonzata és a csapatok lehetőségei is: “A csapatok anyagi támogatásáról nagyon sokat nem tudok mondani, mert mindenki saját keretein belül oldja ezeket a dolgokat. Szerencsére nagyon sok költséggel a bajnokság nem jár, de Perbenyik csapata nevében azt tudom mondani, hogy nagyon jó az önkormányzat hozzáállása a csapat működéséhez.” – összegezte Dominik az anyagi dolgokat. Zsolt ezzel szemben az önerő és az önkéntesség fontosságát hangsúlyozta ki: “A sport finanszírozása sajnos szűkös, mivel a községünk nem rendelkezik annyi összeggel, amennyit szeretnénk, hogy legyen, de szerencsére besegít a polgármester asszony, ha kérjük. Persze van, amit önerőből tudunk csak megoldani, az ősszel például volt egy sportbál is rendezve, az abból bejövő összeget pedig a csapatra fordítottam. Mezeket, labdákat és egyéb az edzéshez való kellékeket vásároltunk belőle.”

Dominikot az idei szezon első feléről, a felkészülésről és a tavaszi folytatásról kérdeztük: “Sajnos a bélyiek az ősz végén kiléptek a bajnokságból, mely egy kicsit megbolygatta ugyan a folytatást. Amint véget ért a szezon első fele, téli pihenőre vonultak a csapatok, némelyikük volt Magyarországon megszervezett teremlabdarúgó tornákon, viszont az igaz felkészülés minden csapatnál január környékén kezdődött meg, és az igazi felpörgést szerintem a teremlabdarúgó tornánk jelentette, ahol a 12 csapatunkból 10 vett részt. A téli torna nagyon jól sikerült. Szervezői szempontból örültünk a végső hármas sípszónak, mivel rengeteg munkával, idővel és energiával járt az egész. De azt tudom mondani, hogy megérte! Reméljük hagyományt tudunk ebből teremteni.

Ezután már kb. csak 1 hónap maradt a bajnoki rajtig, ami alatt igyekezett minden csapat még egy pár edzést/barátságos meccset beiktatni, az egy kisebb szervezéssel járt, a csapatok vezetőinek leegyeztetni az edzések/meccsek időpontjait. A hétvégén pedig végre megtörtént a nagy tavaszi rajt”.

A bajnokság sportértéke mellett külön érdemes kitérni a közösségépítő mivoltára is, mely már a nevében is szerepel, Bodrogköz és Ung-vidéki kispályás amatőr labdarúgó bajnokság. A 12 csapat nemcsak megmérkőzik hétről hétre egymással, de mint hallottuk edzőmeccseik is voltak, teremtornán vettek részt, folyamatosan egyeztetnek, egy igazi családiak közösség van kialakulóban, mely egy nagyon értékes hozzáadott érték, emellett magyarságformáló jellege is van, a régió településeinek az összejövetelével. Erre talán nem is gondolt a két fiatalember, amikor kifejezetten a parázshangulatú mérkőzések gondjaival vannak elfoglalva, viszont csak gratulálni lehet nekik ezért a komoly közösségformáló munkáért.

Utolsó kérdésünk arra vonatkozott, mire számítanak a szervezők a tavasszal?

“Már az első forduló kezdete előtt is azt beszéltük Dominikkal, hogy nincs esély most megmondani azt, hogy kit gondolunk végső győztesnek. Én, mint egyben Szent Mária vezetője magunkat mondom a legesélyesebbek közt, Dominik pedig természetesen Perbenyik csapatát. Abban viszont mindketten megegyeztünk, hogy Szent Mária, Perbenyik, Lelesz, Abara és Pólyán a legesélyesebb az élmezőnyben való végzésre, de a végső győztest nem tudom megmondani. Abara nagyon jó, Lelesz is ott van, Pólyán csapata pedig tele van mindig meglepetésekkel. Perbenyik letámadós focija is sokat változtathat, de Szent Mária is jó esélyes a tiki-taka türelem játékkal. Nehéz megmondani.” – összegezte gondolatait Zsolt.

Egy biztos, úgy tűnik nem lesz unalmas a tavaszi forduló, melyről hétről hétre mi is tudósítani fogunk, illetve hetente bemutatunk majd egy résztvevő csapatot a felvidéksport.hu oldalán.