Nagy skalpot gyűjtöttek be a komáromi kosarasok

Szerda este, a 35. fordulóban 75:62-re nyertek a Duna-partiak, és a másodiktól a hatodik helyig még bárhol zárhatják az alapszakaszt. A privigyeiek nem akármilyen szériával érkeztek Komáromba: kereken tíz mérkőzést nyertek zsinórban a Niké SBL-ben, ami az egész idény eddigi leghosszabb ilyen sorozata a mezőnyben. Ennek köszönhetően a második helyre jöttek fel a tabellán (ahonnan mostani vereségük után sem mozdultak el). A komáromiak ellenben hullámzó teljesítményt nyújtottak az utóbbi hetekben, a hétvégén például a szezonban először kaptak egy százast, Léván (102:81).

Szerdán aztán nagyot küzdöttek, a szó legszorosabb értelmében: aki a kosárlabda szépségeire vágyott, az nem igazán találta meg a számítását ezen a bajnokin. Másfelől azonban izgalomban nem volt hiány, a végeredmény pontkülönbsége dacára csak az utolsó két percben dőlt el a meccs sorsa. „Nem olyan csapatunk van, amely meg tudná nyerni a sokpontos mérkőzéseket. Ellenkezőleg, inkább olyankor van esélyünk, amikor a védekezés dominál egy-egy találkozón. Tény, hogy ezek csúnyább meccsek, gyakran nem hoznak igazán szép kosárlabdát, de számunkra most ez az út vezet a sikerhez – mondta az Új Szónak már a győztes derbi után Samuel Volárik, a komáromiak csupa szív játékosa. – A védekezésünk döntött. Csak 62 pontot kaptunk, ez volt a legfontosabb tényező a győzelmünkben.”

Mindez logikus következménye a komáromi keret idény közbeni komoly változásainak: a szinte teljesen kicserélődött légiós osztagból csak Sal Nuhu és Ja´Qualyn Gilbreath van a csapatnál a szezonnyitó meccs óta. Az összeszokottság így természetesen hiányzik a negyedik edző, Ivan Djordjevics által irányított gárdából. Sokszor ezért az egy az egy elleni megoldásokból születtek a komáromi kosarak. Martin Danielič és három negyeden át Gilbreath sem találta igazán a ritmust irányító poszton. Walker és Tate – utóbbi a mezőny legjobbja lett 24 pontjával – azonban gyakran beküzdötte a labdát a gyűrűbe. Amikor pedig kevésbé szigorúan fújtak a játékvezetők (a második és a negyedik negyedben), lendületbe is tudtak jönni egy-egy szakaszra a hazaiak.

A szurkolók ugyanakkor végig ritmusban voltak, az egyetlen – Komáromban egészen ritka –, kedvenceknek címzett füttyentéstől eltekintve végig dobolástól és skandálástól volt hangos a csarnok, rögtön elnyomva a néha nekibuzduló maroknyi privigyei kiabálását.

A komáromiak összesen heten váltották egymást a pályán, többek között azért is, mert Marek Foltýn és Zach Harvery sérült – utóbbi még be sem tudott mutatkozni a piros-fehéreknél. (Halász Dániel ezúttal nem kapott lehetőséget.) A fokozott terhelést azonban szemlátomást jól bírták a hazaiak. „Fiatal srácok vagyunk, és profi módon állunk a sportágunkhoz, minden nap dolgozunk a kondinkon. A maguk módján a meccsek is egyfajta erőnléti edzéssel érnek fel: jót futunk, küzdünk minden alkalommal” – válaszolta Volárik, akitől az is megkérdeztük az alapszakasz vége előtt három fordulóval, tippje szerint hol zárnak majd az elméletileg lehetséges 2–6. helyek közül. „Ezt végképp nem tudom megmondani, azt viszont igen, hogy a playoffot hol fogjuk befejezni. Az élen” – nevetett a 24 éves játékos, majd az öltöző felé vette az irányt.

Ennyire azonban ne szaladjunk előre, egyelőre az biztos, hogy a privigyeiek vereségével a címvédő lévaiak nyerik az alapszakaszt. A 2–6. helyen akár még teljesen meg is cserélődhet a sorrend. A komáromiakra a Handlová (idegenben), az Inter (I) és a Svit (otthon) vár még.

fotó: ujszo.com