Molnár Laura pozitív benyomásokkal tért haza a válogatottból


Ugyan még nem debütált, de nagyon jól érezte magát a gútori-somorjai Molnár Laura a válogatottban

Elmaradt Molnár Laura debütálása a felnőtt szlovák női kosárlabda-válogatottban, de a gútori-somorjai származású bedobó így is értékes tapasztalokkal tért vissza győri klubjába a törökországi (75:40) és romániai (77:93) Eb-selejtezők után.

Mennyire csalódott, hogy nem léphetett pályára egyik találkozón sem az új selejtezősorozat másfél héttel ezelőtti kezdetén?

Egyáltalán nem voltam csalódott. Az, hogy ott lehettem a 12-es keretben, egy álom volt számomra, egy olyan saját magamnak kitűzött cél, amit sikerült teljesítenem. A tágabb keretből kerültem ide, amiért meg kellett küzdenem, és nagyon örülök, hogy ilyen formában kaptam pozitv visszajelzést a teljesítményemről. Élmény volt edzeni a válogatott játékosokkal és átélni, a tapasztalt kosarasok hogyan végzik a dolgukat. Nagyon pozitívak a benyomásaim, az edzői stábbal kapcsolatban is. Martin Pospíšil szövetségi kapitány igazi fanatikus, elképesztő munkát fektetett bele abba az egy hétbe, csodálatos volt vele dolgozni. Mindig is a kemény munka híve voltam, így tudom, hogy ezt szem előtt tartva el fog jönni az esély a tényleges bemutatkozásra is.

Megindokolta egyébként a kapitány, miért nem alkalmazott nagyobb rotációt a meccseken? Főleg Isztambulban, ahol már az első negyedben eldőlt a találkozó a hazaiak javára?

Minden egyes dobott pont sokat számíthat a végelszámolásnál, ahol a csoportok második helyezettjeiből a négy legjobb juthat csak tovább, ezért inkább a tapasztaltabb kosarasok játszottak. Illetve a 4-es, 5-ös poszton voltak gondok, hiányzók, azt kellett megoldani, én pedig bedobó vagyok, alapvetően a 3-as poszton. A bedobók között pedig voltak még rutinosabb játékosok előttem a sorban.

A komoly törökországi zakó után hogyan reagált a csapat, mi volt a titka annak, hogy Bukarestben sokkal több pontot dobva viszonylag simán nyerni tudtak?

A sportban nincs idő ünnepelni egy-egy győzelem, de búslakodni sem egy-egy vereség után. Az első találkozó után minden energiánkat a románok elleni meccsbe fektettük. A selejtezőkön bármelyik idegenbeli pályán nagyon nehéz nyerni. Összekaptunk magunkat, nagyon sokat videóztunk és elemeztük az ellenfelet. A pályán pedig mint az életünkért kosaraztunk, végtére ha tovább akarunk jutni, mindenképp győznünk kellett. Még nagyobb volt így rajtunk a nyomás, de így még jobban pörögtünk is. A kispadról pedig rengeteg pozitív energiát kaptak a csajok.

Térjünk át kicsit a klubjára: nyáron váltott, a soproniaktól Győrbe igazolt. Miért?

Elsősorban a több játéklehetőség érdekében, mivel a versenyszabályzat értelmében az NB I-ben az első félidőben mindig pályán kell lennie egy U20-as kosarasnak. A győriek is szerepelnek idén az Euroligában, így ez a lehetőség Sopron után is megmaradt. És persze a tanulmányaim is szerepet játszottak a váltásban, jogot kezdtem el hallgatni a helyi Széchenyi István Egyetemen. Ez így duplán új közeg a számomra, de szeretem a kihívásokat, ez tud engem előre vinni.

Az előző idény második felében egy beugrást leszámítva nem játszott a soproni A csapatban. Mi volt ennek az oka?

Egy hosszadalmas sérüléssel, a derekammal bajlódtam, így sajnos nem tudtam a felnőtt közegbe visszaintegrálódni. A soproni szakembereknek ezúton is nagyon köszönöm a munkájukat, sokat segítettek a felépülésemben, teljes mértékben sikerült regenerálódnom, már 100-osan tudok edzeni.

És meccseket is játszani, hiszen az új idényben a négyből egyetlen NB I-es (felnőtt) bajnokiról sem hiányzott Győrben.

A felnőttek mellett nagyon szívesen csatlakozok alkalmanként a győriek B csapatához és az egyetemi gárdához is. A nagyoknál még nem hárul rám akkora teher a játékban, inkább csak részfeladatok, így amit a felnőtteknél megtanulok, azt átvetítem a B csapatra, ott is kipróbálhatom mindezt és kamatoztathatom a tapasztaltakat.

forrás: ujszo.com

A rovat legfrissebb hírei