Guľának majdnem elhullt a maradék haja is a hajrában

A DAC három góllal is vezetett, a vége mégis szoros lett. Lássuk, miként vélekednek a látottakról a vezetőedzők!

Adrián Guľa (DAC): „Két erős csapat játszott egy jó mérkőzést. Az első félidőben mind a két oldalon nagyon jó lehetőségek adódtak a gólszerzésre. Egy – amiből gól született – a miénk volt. Tudtuk, hogy a második félidőben is jól össze kellett zárnunk hátul, hogy elől veszélyesek tudjunk lenni. A vendégek védelme mögött elég nagy terület nyílt, ezt sikerült is háromszor kihasználnunk, és így háromgólos vezetéshez jutottunk. Ez után egy picit visszahúzódtunk, és egy ilyen minőségű csapat, mint a Podbrezová, ezt kihasználta, és szépített 3:1-re. Tudjuk, hogy ha egy ilyen csapat gólt rúg, akkor erőre kap. Ez így is történt, mi pedig feleslegesen komplikáltuk az helyzetünket. Jött a büntető, amely után 3:2-re módosult az állás. A hajrában nagyobb volt a feszültség, mint ahogy vártuk. Nem sikerült teljesen tartanunk a tervet, de a végén még volt egy óriási lehetőségünk, hogy 4:2 legyen, és lezárjuk a mérkőzést. Mindkét oldalon látszódott a minőség. Sikerült jól reagálnunk arra, ahogy az ellenfél játszott, sikerült területeket találni a vendégek védelmi vonala mögött. Örülök, hogy a srácok ezt felismerték, és éltek az adódó lehetőséggel. A támadásban pedig fontos volt, hogy hatékonynak bizonyultunk. Nagyra értékeljük a győzelmet, gratulálok hozzá a srácoknak. Remélem, hogy továbbra is ilyen éhesen, agresszívan, sokat futva és nagy elszántsággal tudunk játszani. Ez a célunk. A minőség ott van a csapatban, ez látszik, hiszen most is volt két olyan sérülésből adódó cserénk, akik tartani tudták a szintet. Nagyon fontos győzelem volt, még egyszer gratulálok a csapatnak, a szurkolóknak pedig köszönöm a támogatást.”

Roman Skuhravý (Podbrezová): „Mindkét csapat számára nagyon fontos volt a mérkőzés. Nekünk azért, hogy igazolni tudjuk, az eddig nyújtott teljesítményünk alapján valóban fel tudjuk venni a harcot az élcsapatokkal, a hazaiak számára pedig kulcsfontosságú volt a meccs a múlt heti vereség után. Egy kicsit megváltoztattuk a felállást, és negyed óra után át is vettük a mérkőzés irányítását. Sokkal jobbak voltunk, volt három ezerszázalékos helyzetünk, amit nem tudtunk berúgni. Természetesen a hazaiak is veszélyeztettek, főleg ellentámadásokból. Kaptunk egy gólt, amit sajnos épp nem láttam, ezért vissza kell néznem. Azt viszont tudom, hogy mindhárom találat olyan szituációból született, amikor nálunk volt a labda, és mi adtuk oda az ellenfélnek. Teljesen elkerülhető gólokat kaptunk. Mivel a félidő vége előtt jött az az első, ezért a szünetben természetesen bíztunk abban, hogy sikerül visszatérünk. Meg is volt a helyzetünk a második félidő elején. Aztán megint jött egy olyan szituáció, amit nem értek: hogy a középső védő hogy tudta hátrafelé csúsztatni a labdát. Ebből kaptuk a második gólt, és a harmadik előtt is elkövettünk egy hibát. Nem szeretném a hazaiak teljesítményét ezzel minősíteni, de az biztos, hogy mind a három góljukat mi magunk hoztuk össze. Sikerült aztán szépítenünk, a hazaiak azonban 3:2-nél rutinosan uralmuk alatt tartották a mérkőzést. A saját játékosaimon pedig ekkor azt láttam, mintha kicsit görcsössé váltak volna, és elveszítették volna az abba vetett hitüket, hogy a végén meglehet a siker. Ez a mai vereség jobban fáj, mint a korábbiak, hiszen úgy érzem, hogy pontokat szerezhettünk volna.”

Forrás: parameter.sk