Fiatalos lendülettel rajtol a Somorja

Suja Tímea (fehér pólóban) már csak a pálya mellől irányítja a csapatot (Fotók: sbksamorin.sk)

Külföldi játékosok nélkül, elsősorban saját nevelésű és más fiatal kosarasokra támaszkodva vág neki az új extraligás idénynek a somorjai női klub. Az ŠBK szombaton (18.00) a címvédő pöstyéniek otthonában kezdi meg a 2023/2024-es idényt. A szezonrajt előtt néhány nappal Suja Tímeával, az együttes edzőjével beszélgetett az Új Szó riportere.

A felkészülési időszakban minden a szakvezetés tervei szerint alakult?

Augusztus elején kezdtük a munkát. Az első hónap az alapozásról, az erőnlét megszerzéséről szól. Szeptember közepétől kezdődtek el az edzőmeccsek. Játszottunk háromszor a bécsiekkel, a cseh újonccal, a Brandýs nad Labem gárdájával és voltunk Sopronban, az ottani B csapattal találkoztunk. A mérleggel nem foglalkozunk, mert a lényeg az, hogy megnézzük a lányokat játék közben, és lássuk, hol vannak még gondok, amiket be kell hoznunk szezonkezdésig.

Mennyiben változott a tavaly ötödik helyen végzett csapat kerete?

A csapat lényegében maradt ugyanaz, sem légióst nem igazoltunk, sem más klubtól nem hoztunk kosarasokat. A keretet junior korú fiatalokkal töltöttük fel, más egyesületekből is, de ők lényegében csak az edzéseken vesznek részt közösen az extraligás játékosokkal. 2004–2006-os születésű lányokról van szó, akikről majd csak a jövőben fog kiderülni, mennyire alkalmasak a felnőtt élvonalbeli szereplésre. Soóky Sofia, Slama Tilda, Fenes Barbara és Takács Tamara már tavaly, tavalyelőtt is a csapatban voltak, az új idényben már az alaprotációba kerülnek. Mivel ez volt a célunk, hogy saját nevelésű fiataljainkra 100%-ban tudjunk építeni, nem akartunk senkit igazolni. Most már ők sem csak pár percet fognak kapni, hanem akár egy félmeccsnyi időt is a pályán tölthetnek, ami nekik nagyon jó.

Mire lehet elég a nyolccsapatos extraligában ez a fiatalos lendület?

Nagyon nehéz megmondani, milyenek a kilátások. Azt tudjuk, hogy a bajnok pöstyéniek és a besztercebányai Slávia nagyon erősek, de a rózsahegyiek is erősítettek tavalyhoz képest. A kiemelkedő hármas mögött a többiek már kisebb játékerőt képviselnek, de ott van például a kassai Young Angels: sokáig úgy tűnt, hogy nem is fognak indulni a bajnokságban, mostanra pedig már két amerikai légiósuk is van. Soha nem lehet tudni, milyen csapatot állítanak ki. De mi a saját játékunkra fogunk figyelni, légiósok nélkül, az összeszokottságra építve.

Most, hogy a pálya helyett az oldalvonal mellől irányítja a csapatot (azaz játékosedzőből edzővé avanzsált), másként látja a játékot?

Szeretném tovább fejleszteni a játékunkat. Amíg ott voltam a pályán, nem tudtam annyi mindent átadni a csapattársaimnak, mint szerettem volna. Most már sokkal jobban oda tudok figyelni a részletekre és úgy érzem, fejlődtünk is sokat a tavalyihoz képest.

Mennyire érződött a hiánya a pályán?

A lányoknak meg kell szokniuk, hogy az eddigiektől eltérően nem tudnak velem kommunikálni a pályán, és kívülről irányítja őket valaki. Ez, a kispadra való nagyobb odafigyelés még hiányzik. Meg fiatalokról van szó, így főleg a szorosabb meccseken érződik, hogy még nincs meg a kellő rutinjuk. Emellett az is tény, hogy nehezebben szerzünk kosarakat. Én elég ponterős voltam, ezt kell kompenzálnunk – meg kell tanulniuk a lányoknak, hogy mindenkinek kell kosarakat dobnia, nem csak egynek; mindenkinek hozzá kell tennie a magáét a meccsekhez. Hogy merjenek betörni, legyenek kicsit szemtelenek. Ebben érezni, hogy nem vagyok ott a pályán, De ezért is változtattunk picit a figurákon is, és próbáljuk kiküszöbölni, hogy ne legyen annyi pick and roll, mert ehhez még nincs elég tapasztalatunk. Le kellett egyszerűsíteni a játékunkat, viszont pontokat pedig kell szerezni, amihez kellő agresszivitás szükséges.

Diósi Albert vezetőedzővel milyen munkamegosztásban dolgoznak?

Diósi tanár úrnak a legmagasabb edzői képesítése van, nekem még nincs meg a szükséges licenszem. De én vezetem a meccseket és az edzéseket is. A tanár úr nem oldja meg ezeket a dolgokat, ő elsősorban az utánpótlással foglalkozik.

A nyáron abszolválta a licensz megszerzéséhez kellő, az európai szövetség által szervezett hároméves tanfolyam első részét. Milyen tapasztalatokkal tért haza?

Nem tudtam, mi fog rám ott várni, de nagyon tetszett. A képzés lényege nem az volt, mit és hogyan eddzünk, mert ez mind elérhető a neten, hanem hogy nemzetközi edzők váljanak belőlünk, akik jól kommunikálnak angolul, jó a fellépésük. Ezen a téren nagyon sok hasznos információt kaptunk, és volt velünk egy mentális edző, aki azt oldotta, hogyan beszélünk, beszéd közben milyen a gesztikuláció, milyen a mimika, a hanghordozás stb. Azzal is foglalkoztunk, mikor és milyen edzéseket érdemes tartani. Azaz egy komplex felkészítés volt ez. Nagyon hasznos volt a tanfolyam azért is, mert rengeteg ismerősöm lett sok-sok országból, akiket bármikor felhívhatok, ha kérdésem lenne.

forrás: ujszo.com