Lemaradtak a dobogóról a felvidéki kajakosok

Gelle (jobbra) és Gacsal mindent a megbeszéltek szerint hajtott végre a duisburgi futamokon (Fotó: canoe.sk)

A párizsi világkupa lényegében a szokásos előolimpiai tesztverseny szerepét tölti be. Paradox módon a szlovákiai küldöttségből azonban senki sem állhat(ott) úgy a rajthoz a francia fővárosban, hogy jövőre visszatér a játékokra. Ez a tény a két kajak négyes esetében a legfájóbb, mivel kizárólag a vb-n szerezhettek kvótákat a legnépesebb hajók.

A férfiaknál minden jól is indult, Denis Myšák, Samuel Baláž, Zalka Csaba és Botek Ádám erőtől duzzadva húzta be az előfutamot, hogy aztán jöjjön a hidegzuhany a középfutamban az 5. hellyel, és csak a B döntőbe jutással.

„Egy a millióhoz, nagyjából így lehetne jellemezni a két evezésünk közti különbséget. Nem tudom, mi történt. Az iramnak a közepe, ahol egy aprót pihenni szoktunk, nem volt meg, utána pedig széttöredezett a ritmusunk” – nyilatkozta az Új Szónak a K4 500-ról Botek, aki másnap Vlček Erikkel K2-ben vigasztalódhatott volna. Ám a középfutamban éppen hogy, de lemaradtak a nagydöntőről, a negyedik helyen célba érve. „Egyetlen tized hiányzott a továbbjutáshoz, ezt nehéz megemészteni. Dühít, mert ha fél-egy hajóval kikapunk, nem mondok semmit, de az egytized annyira kevés… Továbbra is tartom, ha bent lettünk volna a döntőben, biztosan megcsináljuk a kvótát Erikkel.” Botek pályafutása során még sosem szorult a B döntőbe nagy világversenyen. „Nagyon nehéz volt így rajthoz állni, főleg, hogy egy nappal később eveztünk. Így még jobban fájt, hogy nem a legjobbak közt versenyzünk – mondta a virti kajakos, hozzátéve, az ilyen dolgok vagy megerősítik, vagy megtörik őket. – Reméljük, előbbi, és jövőre a vk-n párosban még kiharcoljuk a kvótát.”

A beszélgetésünk után már vízre is szállt a négyes Párizsban, de az előfutam után fel kellett adnia a versenyt, épp Botek csuklósérülése miatt, aki így a párost sem tudja teljesíteni.

Ennyi jött ki belőle

A szlovákiai küldöttség így is fel tudott azonban mutatni egy A döntős részvételt: Gelle Péter és Gacsal Ákos K2 1000 méteren, nem olimpiai távon lett negyedik.

„Mindent kiadtunk magunkból, kihoztuk a maximumot. Szép ez a helyezés, egyáltalán nem bánt. Persze célba érve a hajóban kissé csalódott voltam még abban a pillanatban, sokkal jobb lett volna az érem, az egész válogatott szempontjából is. De a videón visszanézve megállapíthattam, hogy mégsem voltunk olyan közel a németekhez, azt hittem, csak a célfotó döntött köztünk, pedig nem. Az utolsó 200-at jobban meg kellett volna nyomnunk, de az erősebb első 500 után már nem volt miből. Összességében pontosan a megbeszéltek szerint versenyeztünk, megcsináltunk mindent, ennyi jött ki belőle” – értékelt az Új Szónak Gelle.

A párkányi származású kajakos egyesben is érdekelt volt, de K1 1000-en nem jutott kvótaközelbe, a C döntőben zárt. „Ha nem lett volna a páros, talán jobban meg tudom nyomni az előfutamot, de az A döntő elérése még úgy is kérdéses lett volna. A két szám közelsége miatt választanom kellett, és a C döntőt kiengedtem, ezzel együtt egyáltalán nem sajnálom, hogy vállaltam a párost is. Úgy érzem, a vb úgy sikerült, ahogy sikerülnie kellett” – tette hozzá a 39 éves Gelle azzal, kis pihenés és tanulás után újra nekivág a felkészülésnek, annak fényében döntve a jövőről.

Sűrű tanulóév

A jövőbe való befektetésként, komoly tapasztalatszerzésként élte meg a duisburgi eseményeket Sidó Bianka, akinek a mostani volt az első felnőtt-vb-je. A somorjai kajakos K2-ben a középfutam 7. helyén zárt Katarína Pecsukovával, a K4-ben pedig (kiegészülve Bugár Rékával és Mariana Petrušovával) a nyolcadikon, mindkétszer 500 méteren.

„Nem a mostani volt a legragyogóbb hét a karrieremben, többet is bele tudtunk volna tenni a futamokba. A négyes most nem volt annyira rossz, párosban sajnos a hajrában nem tudtunk felgyorsítani, az ellenfelek az utolsó métereken mentek el. Szomorú vagyok, hogy nem leszek ott Párizsban, de az idei igazi tanulóév volt számomra. A párizsi, kicsit lazább versenyek után jól fog esni a pihenés” – nyilatkozta lapunknak a 19 éves Sidó Bianka.

forrás: ujszo.com