Baník Tóth Annamária még hosszú ideig szertne a pályán lenni

Most a kis Matteo köti le majdnem minden percét, de már tervezi a visszatérést a focipályára. Nem veszi magát halálosan komolyan, a bíráskodást viszont annál inkább. Olyan lelkesedéssel mesél róla, hogy az embernek az az érzése, játékvezetőnek lenni a legjobb dolog a világon. A Királyhelmecen élő Baník Tóth Annamáriával beszélgetett az Új Szó riportere.

… az ötletről, hogy futballbíró lesz

Elsőévesként úszótanfolyamon voltunk a tanárképző főiskolán. Ez 2010-ben volt, amikor a szlovák válogatott kijutott a dél-afrikai vb-re, és továbbment a csoportjából is. Ültünk a medencében, és a tanárunk megkérdezte, miért nem megyünk el egy focibírói tanfolyamra, mivel azok jól keresnek, és kevés is van belőlük. Morfondíroztam rajta, morfondíroztam, de annyiban is maradt a dolog. Az úszótanfolyamon viszont bárányhimlős lettem. Feküdtem otthon az ágyban, és ekkor eldöntöttem, hogy Annamáriából bizony futballbíró lesz. Felültem, és bejelentettem anyukámnak. Anyu konstatálta, hogy biztos sokáig volt magas a lázam.

… a család reakciójáról arra, hogy futballbíró lesz

Az egész úgy kezdődik, hogy 15 évesen tudatod a családdal, hogy neked elmentek otthonról, és belevágsz egy számodra teljesen idegen világba. Tudod, hogy nőként senki sem fog elfogadni a pályán, hogy meg kell majd küzdened a démonaiddal, de azért odaállsz a szüleid elé az ötlettel. Anyukád persze rögtön a borsi edzőhöz fut, hogy »Tudod, Tibi bá, lebeszéljük Annamáriát erről, nem támogatjuk ebben, mert ez hülyeség.« Annamária aztán lemegy hozzá egy edzésre, s Tibi bá úgy dönt, de igenis támogatja, mert kell Borsiba egy női futballbíró. Így jutottam el Tőketerebesre a területi labdarúgó-szövetséghez, ahol megcsináltam a tesztet és a fizikai állóképesség-felmérést.

… a bíróvá váláshoz szükséges képzésről

Több egynapos tanfolyamot tartanak a teljesen kezdőknek, mindig egy konkrét témára összpontosítva, mint például a szabálytalanságok, a piros lapok, a tizenegyesek, a cserék, a korrupció. Aztán ahogy feljebb lépdelsz a ranglétrán, úgy lesznek a tanfolyamok is egyre hosszabbak. Mi például a Tátrában minden nap videóztunk, kielemeztünk meccseket, és feladatokat is kaptunk estére. És ekkor már megkaptuk a bírói szerelést is, és tudatosítottuk, hogy most már nincs menekvés.

… a legelső meccséről bíróként

Összeszorul a gyomrod, és arra gondolsz, hogy atyaég... Én a férfiaknál kezdtem Nagytárkányban. 22 férfi elé odaállni... Nagyon izgulsz, hogy minden rendben legyen, és persze ilyenkor mindent elfelejtesz, amit tanultál. De a pályán már az az érzés kerít hatalmába, hogy ez egy életre szóló szerelem, és nem tudsz tőle szabadulni. Rengeteg barátom, ismerősöm lett ebből a közegből, nekem a foci nemcsak sport, hanem életstílus is.

… arról, mi a legnehezebb a bíráskodásban

Hogy kezdetben meg akarsz felelni mindkét csapatnak. A régiós focibajnokságokban szinte minden gárdában találsz ismerőst, ahogy mész ki a pályára, csupa integető és puszit dobáló embert látsz. Viszont ezt ki kell zárni a tudatodból, pont azért, hogy magadnak és nekik se okozz csalódást. Próbálsz jó döntéseket hozni, amire kb. három másodperced van. Nem akarsz senkit sem megkárosítani, de tudod, hogy valaki úgyis megsértődik egy-egy ítéleteden. De egy tizenegyesre nem mondhatod, hogy nem az, ha láttad a szabálytalanságot, mert a munkáddal játszol. Minket is osztályoznak, és ha kapok egy rosszabb jegyet, akkor nem fújhatok egy, két vagy három hétig, vagy alsóbb osztályba sorolhatnak, ami nem vicc.

… arról, mit kell végighallgatnia a meccseken

Először mindig jön a szokásos duma, hogy adjam meg a telefonszámom, jelöljem őket vissza Facebookon, »majd meccs után beszélhetünk, rád írok« stb. Aztán ha elkezdődik a meccs, és nem úgy fújsz, ahogy azt az érintett játékos vagy néző szeretné, akkor már szó nincs arról, hogy telefonszámot cseréljünk. Akkor már jön a szinonimaszótár a beszólásokkal, az anyukámmal foglalkoznak, meg inkább főzni küldenek. De ha vége volt a meccsnek, eddig még mindenkivel tisztázni tudtuk a történteket.

… arról, hogyan kezeli a szövegelést

Eleinte heves voltam, meg akartam váltani a világot, hogy majd én megmutatom, mit hogyan kell csinálni. Próbáltam rákontrázni a beszólásokra. Aztán rájöttem, hogy sokkal jobban idegesíti az érintetteket, ha nem hallom meg, amit mondanak, és válaszra sem méltatom őket. Megtanultam, hogy ami abban a kilencvenegynéhány percben a pályán történik, azt ott is hagyjam, és ne vigyem magammal. Ha bemegyek az öltözőbe, és levetem a bírói szerelést, onnantól ismét a hétköznapi Annamária vagyok.

… a legemlékezetesebb meccseiről

Volt olyan meccs, ahol a pályán Sanyi, a férjem is ott volt (Tóth Sándor, az V. ligás királyhelmeci csapat kapusa – a szerk. megj.). De meg tudtuk adni a tiszteletet egymásnak, ott ő kapus volt, én pedig asszisztens. Csak egyszer szóltam be neki, amikor kihagyott egy tizenegyest, hogy »Jaj, te inkább ne menj rúgni!«. Ezt persze az egész lelátó meghallotta, és megtudták, hogy ő a párom, húzták is vele eleget végig… De a legdurvább a nagymihályiak egyik meccse volt. Az egyik focistájuk torkon ragadott, mert nem úgy fújtam, ahogy ő szerette volna. Azon nagyon felhúztam magam, talán ez volt az egyetlen eset, amin nem tudtam gyorsan túllépni, és hazaérve is dühöngtem, annak ellenére is, hogy az illető bocsánatot kért.

… a VAR-ról és a technikai újításokról

Tudom, hogy ez manapság hozzátartozik a focihoz, de a technológia nekem elveszi a sport szépségét. Születik egy gól, öt perc múlva kiderül, hogy mégse volt az, és megpróbáljuk ezt az öt percet visszatekerni az időben. Fel vagyok rá készülve, hogy használnom kell majd a technikát, de nem lesz a szívem csücske.

… arról, milyen a bírói közösség

A Tőketerebesi járás játékvezetői nagyon összetartóak, grilleztünk is már együtt a járási titkárnál, szezonzárót, szezonnyitót tartottunk. A szemináriumokon is alig várjuk, hogy vége legyen a hivatalos résznek, és végre beszélgethessünk, megtudjuk, kivel mi újság. Nincs köztünk rivalizálás.

...arról, milyen céljai vannak bíróként

A legalsóbb szinten kezdtem bíráskodni, mielőtt szülési szabadságra mentem volna, az V. ligában bíráskodtam, szerintem ide is fognak majd visszasorolni. Szeretném, hogy a fiam lásson a pályán, és az a célom, hogy eljussak a III., esetleg a II. ligáig, hogy fújhassak nagyobb meccseket. Úgy számolom, hogy olyan 12 évem még lehet a pályán. S mivel kevés a játékvezető Szlovákiában, ez még reális lehet számomra.

Webb, Real és a Pool

Focis család az övék, a játékvezető Baník Annamária apja meccsellenőr, a férje kapus, így egy-egy élő közvetítés általában véget nem érő elemzésbe torkollik náluk. Főleg ha a kedvecei, a Real Madrid és a Liverpool játszanak. „Számomra a Premier League és a La Liga a két topbajnokság. Előbbiben nagyon kedveltem Howard Webbet, ahogy sziklaszilárdan odalépett a kopasz fejével bárkihez, és elmagyarázta neki a döntését” – mondta példaképéről a borsi származású játékvezető.

Forrás: ujszo.com