Lesz-e sport Szlovákiában a járvány után?

“Lesz-e sport Szlovákiában a járvány után?” címmel rendezett sajtótájékoztatót január közepén a Szövetség-Aliancia Pozsonyban.

Forró Krisztián pártelnökön kívül felszólalt Horváth Zoltán, a dunaszerdahelyi HC DAC kézilabdaklub elnöke, Orosz Csaba somorjai polgármester, korábbi olimpikon, Ferencz László, a komáromi Spartak röplabdaklub elnöke és Szőllősy Péter, a találkozó kezdeményezője.  

Forró Krisztián a magyar-szlovák közös rendezésű férfi kézilabda-Eb-re reflektálva elmondta, hogy a felvidéki magyarság szempontjából pozitívan értékelendő a két ország ilyen formájú együttműködése, úgy véli, ez is a két ország közti kapcsolatok erősödését bizonyítja. Ezzel párhuzamosan kiemelte, hogy a torna ugyanakkor arra is rámutat, hogy mennyire eltérően kezeli a két ország a koronavírus-járványt – nem csak a sport területén.  

A pártelnök hangsúlyozta, hogy a szlovák oldalon kaotikus és egymásnak ellentmondó intézkedéseken túl a kormány nem fektet elég nagy hangsúlyt a sportélet támogatására. Mint mondta, a sport területén is nagy a szakadék Szlovákia és a többi ország között, amit a pandémia csak még jobban elmélyített.  

“Ezt mindenképpen meg kell változtatni. Nem engedhetjük meg, hogy megismétlődjön ez a kétéves kihagyás. Látjuk, hogy más országokban is hasonlóan küzdenek a pandémia ellen viszont ott más intézkedések vannak a sport területén, és ezt mindenképpen figyelembe kellene venni majd a jövőben az új intézkedések meghozatalánál.”   mondta Forró azzal, hogy jelenleg azt látjuk, hogy a sport a pandémia áldozatává vált Szlovákiában.  

Forró Krisztián szerint kiemelten fontos, hogy a gyerekeket visszahozzuk a tornatermekbe és hogy a szurkolók visszatérhessenek a lelátókra. Mint mondta, az egészséges életmódon túl ennek egyrészt közösségépítő, másrészt gazdasági feladata van. A pártelnök az iskolai tornaórák számának növelése mellett foglalt állást, egyúttal szorgalmazza a sportlétesítmények fejlesztését, hogy ezzel is ösztönözzék az embereket a sportolásra.  

Forró úgy véli, hogy ez lehet az alapja annak, hogy olyan sporttehetségek kerüljenek ki a klubokból, akiknek aztán a szurkolók is szurkolhatnak a lelátókról.   A klubelnök rámutatott, hogy annak ellenére, hogy köztudott volt, hogy Szlovákia is Eb-rendező, az utolsó utáni pillanatban hozták meg a nézőszámot meghatározó döntést a kormány részéről. Mint ismert, Magyarországon teljes kapacitáson fogadhatták a sportcsarnokok a nézőket az Eb idején, ezzel szemben Szlovákiában a befogadóképesség 25 százalékában maximalizálták a szurkolók létszámát.  

A sajtótájékoztatón Ferencz László részéről elhangzott, hogy a pandémiás lezárások miatt sok fiatal tehetség nem tér már vissza az aktív sportoláshoz, és bár a kormány megpróbálta némiképp ellensúlyozni a klubok anyagi veszteségeit, a kapott támogatás szerény volt.

Orosz Csaba kifejtette, hogy nagy a különbség Magyarország és Szlovákia sportfilozófiájában. Míg előbbi a pályafutásuk befejezése után is támogatja anyagilag vagy más formában – akár sportszakmai munkahellyel – a sikereket elérő sportolóit, addig Szlovákiában az ilyen célra adott támogatás össze sem hasonlítható a magyarországi viszonyokkal. Orosz rámutatott hogy két évnyi kihagyás után vissza kell engedni az ifjúságot is a sporthoz. Úgy véli, hogy   a sportvezetők még jobban odafigyelnek, maximálisan be tudják biztosítani azt a prevenciót, ami mellett igenis meg kell nyitni a sportközpontokat,  sportcsarnokokat és nem utolsó sorban a tornatermeket.

Kiemelte, hogy az oktatásüggyel karöltve pótolni kell azt az űrt, amit az elmúlt két év kihagyásai hagytak maguk után.   A sportfinanszírozást érintve Horváth Zoltán elmondta, hogy a magyarországi TAO-rendszer, mely “már nagyon letisztult, az elszámolási és a juttatási rendszerek is más képet mutatnak”, mára egyértelműen követendő példa lehetne, melyet érdemes lenne a szlovák adózási rendszerbe bevezetni, ezzel segítve elsősorban az utánpótlás-nevelést.

Fotó és forrás: KÖRKÉP.SK