Rybanská Nataša már teljesen magyarnak érzi magát
A magyar női vízilabda-válogatott pöstyéni születésű tagját a 64. Év Sportolója gála után kérdeztük
A 2021-es évben a magyar női vízilabda-válogatott lett az év csapata a Magyar Sportújságírók Szövetsége által 64. alkalommal megtartott szavazáson. Az olimpiai bronzot nyerő csapat tagja a pöstyéni születésű, de már magyarul is szinte tökéletesen beszélő Rybanská Nataša, akit a díjátadó gála után kérdeztünk.
A vízpart után most a Nemzeti Színházban vehettek át egy újabb elismerést.
Nagyon szép esemény volt, nagyon jól éreztem magam. Boldog vagyok, hogy így sikerült lezárnunk a 2021-es évet. Mindig szép visszaemlékezni a tokiói bronzérmünkre és az egész olimpiára. Minden videótól, amit ma láttunk, azonnal libabőrös lettem.
2016-ban került Magyarországra. Kimondható, hogy új otthonra talált?
Én teljesen magyarnak érzem magam. Itt érzem magam otthon. Ezek az események, amikor körülöttem vannak a magyar példaképek, olyan nagy sportolók, akik világszinten teljesítenek, mutatják meg számomra is, hogy mennyire nagy dolog, hogy itt lehetek velük. Nagyon nagy megtiszteltetés közéjük tartozni.
Amikor átjött Magyarországra már a lehetséges olimpiai érmek jártak a fejében?
Mondhatom, hogy azért jöttem ide (nevet). Erre vágytam, erről álmodtam minden nap, ezek az eredmények jártak a fejemben és nyújtottak motivációt a hétköznapokon.
Tokióban a csoportban sikerült legyőzniük a világ legjobbjának tartott amerikai válogatottat is.
Nekem az volt az első meccsem az olimpián, ami még különlegesebbé tette ezt. Nem tudom szavakba önteni azt, amit akkor ott éreztem akár a meccs elején, akár amikor sikerült győznünk. Nagyon jó érzések vannak bennem, ha visszagondolok és ahogy mondtam, mindig nagyon jó visszaemlékezni ezekre a meccsekre. Erre is jók az ilyen események, mert magamtól nem ülnék le és nézném vissza a sikeres pillanatokat túl gyakran.
Egy sikertelen elődöntő után azok az oroszok voltak az ellenfelek a harmadik helyért, akikkel a csoportban döntetlent játszottak. Meg akarták mutatni, hogy őket is le tudják győzni?
Ott külön motivációt jelentett, hogy tudtuk, vannak olyanok a csapatban, akik veszítettek már ilyen mérkőzést. Mindannyian úgy gondolkodtunk, hogy ezt nem engedjük meg még egyszer. Ráadásul nem is volt időnk elkeseredni, meg nem is lehet búslakodni ilyenkor, ez egy olimpia. Itt a harmadik hely is hatalmas teljesítmény. Nem volt kérdés, hogy motiváltak vagyunk-e vagy sem. Nem volt mese, nyerni kellett.
Az Európa-bajnoki és olimpiai bronz után jöhet egy újabb lépcsőfök, vagy kettő és egy következő győzelem az amerikaiak ellen már a döntőben?
Ez a terv. Legközelebb májusban a világbajnokságon (nevet).
fotó és forrás: újszó.com
Kövess minket facebook-on: